2015. december 6., vasárnap

Nyolcadik - Családi légkör

Johanna Chase:
Őszintén kezdtem kétségbeesni mikor Zayn közölte a mai programunkat. Rátett egy lapáttal, hogy komolyan gondolta. Lovas túra. Thassos igen gyönyörű, de miért pont lóháton kell megtenni ezt? Értetlenül álltam a dolgok előtt. Régen lovagoltam, viszont a rémkép, hogy a hátas ledobott magáról még mindig a szemem előtt lebeg. A hideg is kiráz a gondolattól amiért fel kell ülnöm erre az állatra.
-Tudsz lovagolni? - fordult felém kíváncsian. Halványan bólintottam, miszerint igen, bár kezdek elbizonytalanodni. Lesimítottam a gyűrődést ingemen majd a termetes lovakat tanulmányoztam. Kétségkívül szépek voltak. A vezető röviden elmondta, hogy fog kinézni ez a dolog, a mondandója végeztével megszemléltük azokat a patásokat akik minket fognak szállítani. Kezem a nekem szánt ló óvatosan orrára simítottam, olyan bársonyos volt. Hosszú sörényébe bele-bele kapott a lágy nyári szél, szőre almásderes színű volt ami igencsak illett barna szeméhez. A mosoly észrevétlenül kúszott fel az arcomra. Nyergébe az Arwen (Árven) név volt belevarrva. Zayn és Samantha feltornászták magukat így gondoltam ideje lesz nekem is helyet foglalnom a nyeregben. Ahogy felhúztam magam újra elfogott valami jó érzés. Hivatalosan nem is meg amúgy se, de olyan, mintha mi hárman egy család lennék.

A városon kívül megmutatták a görög piacot,a hol kedvünkre lehetett vásárolni. Samantha-val az első dolgunk az volt, hogy letámadtuk a cukros bódét. Zayn alig győzte velünk tartani az iramot. A következő állomás egy múzeum volt, ami számunkra érdekes volt. Legalább is nekem meg Zayn-nek. Lóháton megnéztünk pár híres szobrot valamint helyet aminek röviden, tömören, s a lényegre törekedve elmondták a történetét. Visszafelé a parton mentünk vissza, aki "bátrabb" volt bemehetett a vízbe nyereg nélkül. Mi ezt a lehetőséget megköszönve inkább visszamentünk a karámhoz. Arwen erei kidagadtak nyakán, ahogy vágtába váltottunk át. A szembejövő szellőtől kissé libabőrös lettem, de igazán kellemes volt ebben a melegben. Kissé elszomorodtam amiért ilyen gyorsan végigjártuk ezt, hisz jó volt újra lovagolni egyet.
-Segítek! - nyújtotta izmos karját Zayn, körülfonta a csípőmet és leemelt.
-Köszönöm, uram! - biccentettem oldalra a fejem.
-Uram? - hökkent hátra. - Azért még elég fiatal vagyok néni! - vágott vissza egy nyelvnyújtás kíséretében.
-Ez nem ér! - biggyesztettem le ajkam -Engem egész végig magáztál, el sem hiszed mennyire örültem amikor először tegeztél! - dobtam be a megsértődött nőszemélyt.
-Jaj ne már Johanna! - ölelt át hátulról, gonosz vigyor kúszott az arcomra. Visszakapja garantálom! Úgy kell könyörögnie! Apró puszikat hagyott nyakamon amitől gerincoszlopomon végigfutott a borzongás -Kegyetlen vagy! - morogja mély dörmögős hangján.
-Az! - emeltem fel az orrom ráadásnak. Hirtelen fordít maga felé majd húz közelebb, ajkait enyéimre illeszti bejutást kérve. Kis hezitálás után megadtam neki, nyelvével akaratosan tört be táncra hívva az enyémet. Annyira finom, annyira édes. Kezemet felvezetem karján egész a válláig, s onnan a mellkasára. Csókunknak a levegőhiány vetett végett.
-Elég lesz bocsánatkérésnek? - döntötte nekem homlokát.
-Kezdetnek.
-Én is itt vagyok! - ugrott közénk Sammy. Össze-vissza kapkodta fejét köztünk azzal megállapodott rajtam -Akkor szereted apát? - vigyorodott el.
-Igen. - mondtam halkan, szinte suttogva.
-Akkor van egy anyukám! - sikkantott fel, ugrálva ölelte át a csípőmet így érezhettem heves szívverését. Lassan elindultunk haza a kis faházikóba ami annyira meghatározó az életemben. Hetek teltek el, de még mindig emlékszem az első napra amikor találkoztam velük. Azt hiszem jó döntés volt felülni arra a thassosi gépre, mert így megismerhettem Őket. A ház előtt váratlan személy állt, gyomrom görcsbe rándult. Jade. Már megint ő. Elengedtem Zayn kezét aki kérdőn végigmért engem. Vállat vonva inkább köszöntöttem a lányt aki annak a férfinak a nyakába vetette magát ki újra reményt adott nekem a nagybetűs jobb életre.
-Melyik géppel mentek holnap Londonba? - nos igen. Elszomorított, hogy ez az utolsó napunk itt. Olyan csodálatos hely.
-Azzal amelyik nyolckor indul.
-Ahh, én a korábbival megyek, a lányokkal van némi elintéznivalónk a városban. - csavargatta zavartan a haját. Annak ellenére, hogy semmi bajom nincs Jade személyével, attól még örülök, hogy másik géppel repül.
-Kár. - vakargatta a tarkóját Zayn -Harry esküvőjén majd találkozunk.
-Igen! Már alig várom! - ujjongott. Az ajtófélfának dőlve figyeltem a beszélgetésük, s Jade enyhén gyanús volt. Talán féltékeny lennék? Sikerült lesüllyednem erre a szintre is. Miután elköszöntek egymástól végre bemehettünk a házikóba.
-Joha! - ráncigálta a ruhám alját a kislány -Maradsz éjszakára?
-Maradhatnál. - értett egyet az apja vele. Eltorzult arccal figyeltem mindkettőjüket. Azért, mert összejöttünk véletlenül se szeretném összerúgni megszokott napjaikat.
-Légy szíves! - néztek rám kiskutya szemekkel aminek lehetetlen volt ellenállni.
-Legyen. - adtam be a derekam -De messze van az még! Csináljunk valamit!
-Nézzünk tévét! - huppant a kanapéra Sammy.
-Kint, a szabadban. - utalgattam.
-Erősen tűz a Nap! - nyögött fel Zayn.
-Lusták vagytok! Gyerünk már! - próbáltam őket mozgósítani. Nagy nehezen, kényesen kijutottunk a partra ahol jól megfürdettük a másikat. Leginkább az egyetlen férfi volt fölényben köztünk. Kint a parton megszáradtunk aztán vettünk görög salátát ami igazán ízletes volt. Rég éreztem magam ilyen jól, annyira szeretném, ha ez így is maradna. Telefonom megrezzent, bocsánatot kérve megnyitottam a nekem jött üzenetet.
Rosie: Annyira várom már, hogy holnap találkozzunk! Hiányzol!
én: Te is nekem! Na és? Milyen újra a nővéreddel?
Rosie: Hihetetlenül szuper volt ez a pár nap! Harry pedig rettentő jó férje lesz Rosemary-nek!
én: Rendben. Akkor örülök, ha minden oké. Ben-ről hallottál valamit?
Rosie: Eltűnt. Semmit. 
én: Jó lenne tudni mi van vele. Remélem nincs baja. 
Rosie: Én is. Megbeszéltük már a dolgokat, de lelépett. 
én: Jellemző rá. Hogy van a kismama?:)
Rosie: Tökéletesen:D És te barátném? Mi van azzal a Malik gyerekkel?
én: Hát.. majd mesélek:D 
Rosie: Ohjaj. Volt uhh meg ahh?
én: Perverz disznó. 
Rosie: Jó bocsi:D Most mennem kell, hali:* 
én: Szia:)
-Minden rendben? - fürkészett Zayn.
-Persze. Rose volt az. - lóbáltam meg a telefonom.
-Uhh meg ahh? - mosolyodott el kajánul.
-Te?! - kerekedtek ki a szemeim -Honnan?
-Kicsit leskelődtem.
-Hamar megöregszel. - néztem együtt érezve szemébe amit ő a cinikus megjegyzésemre csak megforgatott.

Zayn Malik:
Johanna mellkasomra hajtotta fejét míg kislányom tincseivel játszadozott, aki hatalmas szemekkel figyelte a kedvenc meséje legújabb részét. Sosem érdekelték a hercegnők, annál inkább a többi történet. Kezeimet összekulcsoltam Joha-éval majd belepusziltam a hajába.
-Várod már a holnapi utat? - tűrtem füle mögé egy rakoncátlan tincset ami mindig eltakarta gyönyörű arcát.
-Fogjuk rá. - nyöszörgött.
-Valami baj van? - fordítottam magam felé állánál fogva.
-Csak olyan jó itt.
Furcsa volt. Éreztem amint izmai megfeszültek, de letudtam egyszerűen annak, hogy jó neki itt. Olyan jó érzés volt, hogy itt van velem, mintha lenne egy családom. Én, Ő és Samantha. Reménykedek benne, hogy az esküvőn betudom majd mutatni anyáéknak. Szeretném, ha megismernék, biztos vagyok benne legalább annyira megszeretnék, mint én. Apró puszikat hagytam nyakán amitől kirázta a hideg. Mosolyogva könyveltem el magamba a győzelmet, s tovább folytattam.
-Hé! Állíts magadon! - kuncogott.
-Muszáj? - szomorkodtam.
-Lefektetem Sammy-t. - kelt fel. Kezébe vette a már alvó tündért azzal megindult az emelet felé.
-Várj átveszem. - siettem utána.
-Elbírom. - pisszegett le. Segítettem neki, kitártam az ajtót megkönnyítve a dolgát. Szívem melegség öntötte el ahogy őket figyeltem. Ugyanakkor még is savanyú, gyilkos érzés volt az, hogy Perrie már nem lehet itt mellettem, hiába vagyok Johanna-val, a feleségem még mindig kegyetlenül hiányzik. Halkan lépdeltünk ki a szobából, s amint kiértünk fölkaptam a velem szemben álló nőt. Mindemellett jó volt érezni újra a családias légkört.
-Szomorú vagy? - motyogta ajkaimra. Tagadóan megráztam a fejem, még, ha rátapintott is a lényegre. Perrie a múlt, Ő az én jövőm. Lassan csókoltam meg, kezeimmel fenekénél tartottam meg őt. Fogaival enyhén beleharapott az ajkamba amitől én felmordultam. Hátát neki nyomtam a falnak míg rátértem kulcscsontjára. Óvatosan raktam le miközben a szoba felé kezdtem tolni. Lábbal löktem be a fából készült bejáratot ami a hálóba vezetett. Kezeimet dús barna hajába vezettem amitől csókunkba nyögött. Másik kezem pólója alatt kalandozott el, köldöke körül apró köröket rajzoltam egyre csak feljebb haladva.
-Zayn. - tolt el kicsit magától.
-Hmm? - fúrtam fejem nyakhajlatába.
-Sammy alszik.
-Hangszigetelt. - dörmögtem.
-Igazából nem szeretném elsietni. - puszilt a fülem mögötti érzékeny területre.
-Csak hancúroztunk, semmiképp se kell rögtön szexelni.
-Jhaj Malik! - csapott vállba. Nevetve húztam az ölembe közben elfeküdtünk az ágyon. Jó érzés volt így elaludni, valakivel az oldalamon akit közel érzek magamhoz, valakit akit kezdek minél inkább megszeretni.

Drága olvasóim!
Igen, Maya még él:D Csak kevés volt az ideje. Tényleg sajnálom. Amikor tudtam írtam egy kicsit. A részt laposnak, unalmasnak nevezném. Nem mondanám, hogy ennyi tellett tőlem, de minél előbb ki akartam rakni a rész így összecsapott lett. A következő remélhetőleg hamarosan érkezik, normális hosszal, átdolgozott fogalmazással. 
Hatalmas ölelés: MaYa.

6 megjegyzés:

  1. Kedves Maya!
    Nekem ez a resz is nagyon tetszett!
    Csodàs 'csalàdias' hangulatot teremtettél! :)
    Nagyon varom a kovetkezo reszt!
    Tovabbi szep estet valamint elore is szep hetet!
    Szia
    BezTina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves BezTina!
      Nagyon örülök, hogy tetszett a rész^^
      Igyekeztem, bár nem érzem a legjobbnak:/
      Megpróbálok sietni vele, de az időm kevés:c
      Köszönöm, neked is viszont kívánom!

      Hatalmas ölelés: MaYa.

      Törlés
  2. Jajj drága, a tegnap este bukkantam rá erre a blogra, és hát..itt tartok. :D Nagyon imádom a blogodat, nagyon ügyes vagy! ^_^
    Imádom Johát, és Zaynt nagyon aranyosak együtt. Jade engem halálosan zavar, így örülök, hogy nem ő lett Zayn párja. Samantha elképesztően cukor, so...
    Nagyon imádlak, siess a kövivel<3
    Imádás van...<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága!
      Jajj nekem:3 Nagyon örülök, hogy tetszik^^
      Hűű szegény Jade nagyon le lett szavazva:D Annyit elárulok nem kell tartani tőle, nem sokáig lesz úgy képben:D
      Samantha-t pedig elfogadnám húgomnak, az öcsém olyan, mint valami forgószél:D
      Én is imádlak, megpróbálok <3
      Imádás♥

      Hatalmas ölelés: MaYa.

      Törlés
  3. Drága MaYa!

    Húúú, nem is tudom hol kezdjem. Először is, szeretnék bocsánatot kérni, amiért ilyen későn írok, de mint mindenkinek, nekem is megkeseríti az életemet az iskola. De már csak a holnapi nap van hátra, és kezdetét veszi a téli szünet! :3 Ezt már fél lábbal is kibírjuk.
    Másodszor pedig a részt imádtam! Olyan kis aranyosak együtt, hogy az valami eszméletlen! Nagyon remélem, hogy többet nem fog Jade - a valóságban nem irritál, de itt...:D - bejönni a képbe és, hogy Johanna és Zayn innentől fogva boldog kapcsolatban fognak majd élni, Sammyvel együtt. Az a kis csajszi nagyon el lett találva. Gratulálok! :)
    Imádlak! ♥

    Rengeteg imádattal,
    Easy xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Easy!
      Teljesen megtudlak érteni, nem kell érte bocsánatot kérni:)
      Örülök, hogy tetszett a rész:3 Óóó majd én milyen aranyos leszek:D Sajnos nem valami sokáig lesz a felhőtlen boldogság, tervezek belerondítani:D Jade viszont nem fog képbe jönni, legalább is úgy:)

      Én is imádlak ♥

      Hatalmas ölelés: MaYa.

      Törlés