2016. június 1., szerda

Tizedik - Boldogító igen

"Magázásból tegeződés"
Johanna Chase:
Mosolyogva igazítottam meg a nyakkendőjét. Oké, hogy Zayn egyedül nevelte több éve Samantha-t és, hogy főzni sem tud, na, de nyakkendőt választani? Legalább négyszer cserélte át. 
-Köszönöm. - nyomott csókot ajkaimra. Mézédes csókjáért érdemes felkelni, ugyanis a tegnapi üzenet miatt kedvem támadt volna kiszaladni a világból, azonban Zayn megnyugtatott, a kétségeim messze szálltak igencsak meggyőző szövegétől. Ujjainkat összekulcsoltuk, valamint a közös ajándékunkat elemelve a polcról indultunk meg a kocsi felé.
-Gyönyörű vagy! - nyitotta ki a kocsi ajtaját egy bók közepette.
-Lehetetlen vagy Malik. - huppantam be az anyósülésre. Arcom legyezésébe kezdtem ugyanis éreztem, amint égni kezd, márpedig annak egyetlen oka van mégpedig Ő. Kezemmel hajamba túrtam, amint Zayn is beszállt a kocsiba. Nem kell tudnia róla milyen könnyen zavarba tud hozni, még elbízná magát. Végignéztem rajta, tagadni sem lehet az öltöny igencsak szexisen áll rajta, fekete haját a szokásos helyett hátrafésülte így még inkább dobott az alkalmi mégis kívánatos külsején. Félisten még is egy normális férfi, hatalmas szívvel és rengeteg szeretettel. Igen, minden szempontból tökéletes.

Az út szótlanul telt, többnyire csak a rádióból szólt a zene, mondjuk egy idő után már az sem. Lassan begurultunk a templom elé, ahol Harry és Rosemary egybekel. Kint nagy tömeg gyűlt össze, nekem pedig pár pillanatba telt míg kiszúrtam Zayn családját, valamint Rosie-t.
-Menj csak! - nevetett fel, ennyi elég is volt nekem, gyorsan pattantam ki a kocsiból megcélozva a barátnőmet. Minden elismerésem saját magamnak, hogy sikerült magassarkú cipőben röpke öt másodperc alatt letámadnom szerencsétlent.
-Helló! - ölelgettem meg jó szorosan. Kacagva viszonozta gesztusom majd izgatottan cseverészni kezdtünk az elmúlt napokról. Bár illett volna köszöntenem Zayn családját, azért jó ideje nem találkoztak, örömködjék ki magukat.
-Szóval akkor most együtt vagytok? - sandított feléjük alig észrevehetően.
-Valahogy úgy. - bólintottam -Minden rendben?
-Igen, nagyon jól vagyok.
Hiányzott már Rosie, a beszélgetéseink meg úgy minden. Thassos-ban, ahogy különváltak az útjaink elég keveset beszélgettünk, főleg ilyen jót.
-Sziasztok lányok! - lépett mellénk Ben. Meglepetten vezettük rajta végig tekintetünket. Ha valami vagy valaki hiányzott a társaságunkból az ő.
-Jé nagyfiú! Te még élsz? - öleltem át szórakozottan. Rosie is ugyanígy tett, barátian, mintha nem tőle várná a kisbabát, mintha nem történt volna semmi.
-Hiányoztatok! - vallotta be egy fülig érő mosollyal.
-Hiányoztunk mi elviselhetetlen nőstények? - idézte Rosie a minket megtestesítő jelzőt, amit anno még ő használt ránk. Néhanapján szerettük szívatni, főleg úgy, hogy összefogtunk. Halkan morgott egyet, noha mindhárman tudjuk ez, ez amolyan baráti "jaj, de rég láttalak" helyzet. Minden kellemetlenség nélkül elegyedtünk szóba, elmesélte merre járt és mit csinált. Persze az a "bizonyos" beszélgetés sem maradhatott el kettejük között szóval inkább hagytam őket.

Zayn apukája, pont úgy mint az anyukája nagyon kedves, legalábbis semmi ellenszenvet nem mutat felém. Samantha épp a felkérette magát a karomba, amit szinte az egész Malik família ellenzett, de nekem legbelül mégis nagyon jól esett, hisz, olyan, mintha az én kislányom lenne. Egyszerűen imádom.
-Nekünk át kéne adni az ajándékunkat. - bökött oldalba Zayn.
-Igaz.
-Menjetek csak! - simította meg a karom Trisha. Átadtam neki a kislányt majd Zaynnel összekulcsolt ujjakkal felfedezőútra indultunk. Tulajdonképpen nem lett volna nehéz dolgunk, hisz egy tiszta fehérbe burkolózott leányzót kellett volna megtalálnunk oldalán a bokroskával, de ennyi ember között egy idő után kezdett reménytelenné válni a helyzet.
-Ott vannak! - fújta ki a levegőt megkönnyebbülve, kezdett nagyon ideges lenni, amit éreztem kezének szorításából. Harry felénk nézett, zöld szemeivel boldogan pásztázta a párosunkat és, ahogy közelebb értünk rögtön is üdvözölték egymást egy haveri öleléssel, én pedig puszit váltottam Rosemary-val.
-Nagyon szép vagy! - dicsértem meg, őszinte mosollyal az arcomon.
-Köszönöm, legközelebb talán te állsz majd fehérben. - kuncogott.
-Arhg! - morogtam, mire Zayn jóízűen felröhögött.
-Nos, örülök, hogy eljöttetek, viszont nekünk mennünk kell, hamarosan kezdődik. - vigyorgott Harry, így arcán megjelentek a gödröcskék -Hamarosan találkozunk. - intett.  Ezt gyorsan elintéztük.
-Zayn. - idegeskedtem -Mond, hogy átadtad.
-Át. - ölelte át a derekam -Mi lenne a durcáskodás helyett elfoglalnánk a helyünket? - puszilt a hajamba. Bosszankodva indultam meg a székek felé, persze a mögöttem lévő úriember a lehető legjobban szórakozott. Bent a templomban szinte már mindenki helyet foglalt, a lehetőségeket felmérve észrevettem Waliyha-t, aki eszeveszett módon integetett felénk. Keresztbe tett lábakkal ültem a széken, kezem Zayn combján pihentettem. A göndör férfi már az oltárnál állt, látszólag nagyon izgult, de kétség kívül nagyon jó férj lesz. Ez csak egy biztosék, ami egy életre szól, náluk biztosan. A zene halkan végighullámzott a szobán, egyre hangosabban, mégis egy kellemes hangszínen. Felálltunk. Izgatottan vártam Rosie nővérét, komolyan, mintha az én esküvőm lenne. Ez az egyik lehető legmeghatóbb pillanat az ember életében. Egy fontos döntés. Lágyan szemléltem végig, ahogy Rosemary ellépked mellettünk, fehér ruhája egész a földig leért, s maga mögött húzta tovább. Haja ki volt engedve, csupán két nagyobb arcát keretező tincs volt hátravezetve. Sminkje egyszerűen csodálatosan festett gyönyörű arcán, még természetesebbé varázsolta az összhatást. Mikor Harry-hez ért kezét megfogva a pap felé fordultak. A pap időt járta hangján, ráncokkal a szeme alatt, kedvesen nekilátott a két fiatal összeadásához. A boldogító után, csókban forrtak össze, megpecsételve a házasságukat. Mind a tanuk, mind a jelenlévők hangos éljenzésben törtek ki, tapssal kísérve. Még egyszer gratuláltunk a frissen sült házasoknak, hogy rögtön utánunk mindenki más is hozzájuk férjen.
-Hihetetlen, Sammy kibírta kommentár nélkül. - húzott magához hátulról.
-Aranyos. - végig figyelt, látszott rajta, hogy érdekli a dolog -Te csak nem sírtál közben? - cukkoltam.
-Dehogy. - temette arcát a nyakhajlatomban.
-Szemtanúja voltam. - simítottam végig arcán.
-Emlékek, ennyi. Hagyhatnánk a témát. Túlléptem. Legközelebb te és én állunk majd ott.
-Ezt a témát is hanyagolhatnánk. - fordultam meg karjai között.
-Miért?
-Mert az még úgyse most lesz, feleslegesen rohanunk előre. - teljesen komolyan gondoltam, amit mondtam. Tényleg szép és jó lenne vele és Sammy-vel meg mondjuk egy saját babával egy családot alkotni, de könyörgöm! Ő se gondolja komolyan. Lehet, hogy túllépett, ezt mondja, azonban szüksége van időre. Azért összeházasodni velem, mert jobban, gyorsabban felejteni akar egyikőnknek sem lenne a legjobb. Meggondolatlan valamint túl elkapkodott döntés romba dőlt terv megvalósításával néznénk szembe. A kapcsolatunk elején vagyunk, lesz ez összetettebb is, ha így haladunk. Megértem. Nekem így is jó most. Tökéletes. Talán két év múlva.
-Megijedtél? Idő kell? - csípett oldalba csíntalanul.
-Nem és neked kell idő. Meg amúgy is, pár hónapja vagyunk együtt. Ne dobálózz ilyennel!
-Szeretlek te boszorka.
-Bosz..?! - készültem kibukni, amikor is belém fojtotta egy csókkal. Ez így igazságtalan! Ennyivel elhallgattat engem.
-Majom . - bokszoltam vállba.
-Aucs. - dramatizált.
-Kicsinállak még. - közöltem vele kihívóan.
-Meglátjuk. - kacsintott. Fejcsóválva túrtam bele hajába amit zselével fogott hátra, magamhoz húztam, elvégre belőle most már sosem elég. Alsó ajkát megtépve váltottam ki belőle egy férfias morgást. Most az én kezembe az irányítás. Pont ilyenkor vagyunk nyilvános helyen.
-Ennyit a hajamnak! - vált el tőlem, miközben próbálta visszaállítani eredeti állapotába fekete tincseit.
-Én is szeretlek. - döntöttem homlokom mellkasának.
-Nézzenek oda! Malik újra a foglaltak között, azért lehetne, hogy szobára menjetek?! - jött a hang közvetlen mellőlünk.
-Louis! - röhögött, így mellkasa rázkódni kezdett. Újabb kínos szituáció. Ennyit arról a bizonyos "kikészítelek" dologról. Lehet ők hamarabb megteszik velem, mindenesetre boldog vagyok. Kezdem úgy érezni, tartozok valahova. Azt hiszem ideje megismernem Zayn-nek megismerni a barátait, visszaadom még ezt a szobás dolgot. Vigyorogva mutatkoztunk be egymásnak, Louis még csókot is nyomott a kézfejemre, a barátnője meg valami eszméletlen szép.

Először úgy igazán, hosszú idő után, olyan jól éreztem magam, amit régebben csak elképzelni tudtam, mindezt alkohol nélkül. Csak egy kellemes társaság kellett, egy partner, egy kislány és én. Ki gondolta volna? A magázásból tegeződés, tegeződésből ölelés, ölelésből csók, csókból szerelem, szerelemből valami egészen erős kapcsolat, ebből az egészből adódik a boldogságom.


Hey!
Na ki van itt az új résszel?:D Na ki?! Haha, jó. Ezt inkább mellőzöm:D 
Drága olvasóim! Hihetetlen hálás vagyok, amiért ennyit vártatok. Ami azt illeti, elég sok dolog történt mostanság, főleg az iskola és a sport vette el a szabadidőm. De meg van az eredmény, innentől kezdve lazábbra foghatom az iskolai szálat:) Igyekeztem olvasható részt összehozni nektek, tudom, hogy sokat csúsztam. Szóóval remélem tetszett nektek:3 
Ti hogy vagytok? Nyolcadikosok, mindenkit felvettek az első helyre, amit megjelöltetek középiskolát? Nem nyolcadikosok milyen lesz az év végi?:D (Ne tessék ezért utálni, az iskola gyűlölt téma tudom). Tervek a nyárra?:3

+Infó
A többség szeretné, ha lenne második évad, tehát fog indulni. Az epilógus után érkeznek majd az információk. 

Köszönök nektek mindent! ♥
A világ leghatalmasabb ölelése: MaYa.

6 megjegyzés:

  1. Végre! Már annyira vártam! :3
    Eszméletlen jó lett, igaz kicsit megvárattál vele, de szerintem megérte. Szóval nincs harag. :D
    De jó, hogy lesz második évad! *0*
    Annyira édesek voltak Zayn-ék Sammy-t imádom egyszóval én is boldog vagyok :D
    Alig várom a következő részt. :3
    És hogy milyen lesz az év végi? A jegyek nagy része négyes lesz, szóval egész jó. Tervek nyárra? Majd sodródom az árral, de végre teljesülni fog egy álmom, még pedig eljutunk Görögországba. :3
    És neked? Milyen lesz a bizi?
    Puszi:One Girl

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helló!
      Akkor megnyugodtam:D
      Ti szavaztátok meg:3
      Sietek a következő résszel.
      Az év végi. Khm... Nem lesz olyan jó, de én igyekeztem:D (Na jó nem mindig). De a tanulás mellett volt más is, szóval ez most ilyen lett. Nyáron max az utcán fogok nyaralni:D Örülök, hogy teljesül az álmod, jó szórakozást!:)
      Hatalmas ölelés: MaYa.

      Törlés
  2. Drága MaYa!

    Eszméletlenül sajnálom, amiért ilyen sokáig tartott megírnom ezt a kommentet, de az utóbbi időben elég sok minden összejött, s egyszerűen képtelen voltam arra, hogy leüljek a gép elé, és elolvassak bármit is vagy írjak hozzá. Szóval sajnálom. :/
    Megvárakoztattál minket a folytatással, de lám-lám, igazán megérte. IMÁDOM, ebből a történetből sosem elég!:3 Örülök és várom már a 2. évadot, illetve az elsőnek is a folytatását.:) Az egész családot szeretem, de nekem örök kedvencem akkor is Sammy marad:D
    Szerencsére felvettek oda, ahova legelsőnek jelentkeztem, szóval hatalmas az öröm most, csak tudjam is tartani magamat ahhoz a szinthez.:D Az év végi nem lett a valami rossz, de remélem, hogy ezt idővel majd tudom korrigálni.:DD Terveim a nyárra: lustálkodás, olvasás. Csak a szokásos. Veled mi a helyzet?:)
    Tűkön ülve várom a folytatást! ♥

    Rengeteg imádattal,
    Lia Grey

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lia Grey!
      Nincs semmi baj, teljesen megértelek. Hasonló cipőben járok:/ Nyáron még terveztem is, hogy sokat fogok írni, de rá kellett jönnöm, hogy nyáron nincs több szabadidőm, mint suli időben. Rengeteg más dologra is szakítottam időt így az írás háttérbe szorult:(
      Örülök, hogy tetszett a rész és Sammy-t én is nagyon szeretem:D Szívemhez nőtt:3
      Az év végi eléggé *khm* laza lett. Mármint nem vészes, de nem is a legjobb, jó lenne összeszednem magamat, de majd gondoskodunk róla:D A nyár hátralevő részében lustálkodás, alvás, evés, olvasás és most írás. Nyáron kicsit szocializálódtam és barátaimmal voltam, sok helyre hívtak és nagyon jól esett:) Szóval belelendültem kicsit az életbe:D

      Hatalmas ölelés és imádat: Maya ♥

      Törlés